Megosztott link

A kidőlt nyárfa rönkjéből kialakított "birdbath" környékén rendszeresen megjelenik ez a fiatal bakocska. Öröm nézni, hogy a vadak miként veszik birtokba a vadászterületem természet adta lehetőség célirányos megváltoztatásával kialakított táplálékfelvevlő, itató, dagonyázó helyeket.

Elképesztő helyre "tévedtem". Nem tudok betellni a kamerák által közvetített képekkel, eseményekkel. Az, hogy fényes nappal, ráadásul delelőn, egy egész kondát lát vendégül a szóróm . . . az előző helyen elképzelhetetlen volt. Ez egy egyszerű, antropomorf biológiai organizmus -ban lakozó vadászlélek számára, egyenesen a hova-tovább ne-továbbja!!! 🙂

A sorozat tanúsága szerint a gímszarvasbika napja jóval a dagonyázás előtt, a dagonyával szomszédos erdőrészben kezdődött. Ott ahol az automata szóróm és a kidőlt nyár tönkjébe vájt madáritatóm is van. 15:27-kor a dagonya egyik kamerája a békalencsével borított kis tavacska napsütötte partján kapta lencsevégre, amint vöröses-barna nyári szőrzetében, fejét lehajtva kereste útját a parti növényzet…

A 2004 -ben indult vadászíjász pályafutásom első néhány évében már kialakult, hogy milyen irányzékkal tudom kompenzálni azt a megszokottól eltérő, már-már renitens, erősen mazohista "jobb kezes íjjal, bal szemmel lő" sajátosságot, amivel együtt kell, hogy éljek, mert a bal kezes íjra történő áttérésre, valahogy sehogy sem tudtam rávenni magam. Az évek alatt volt lehetőségem kipróbálni…